2012. december 3., hétfő

NEM ELÉG A NAGYOBB KETREC

    Amikor az emberek tudomást szereznek arról, milyen borzalmas dolgok történnek az állatokkal a mezőgazdaságban, a leggyakoribb reakciójuk ez: „nem szabadna kegyetlenkedni velük” vagy „csak úgy szabadna állatokat használni, ha jól bánnak velük”. A használat tehát nem baj, csupán a kegyetlenkedést kellene betiltani. Ezen alapszik számos nagy állatvédelmi szervezet tevékenysége. Azért lobbiznak, kampányolnak például, hogy a tyúkokat nagyobb ketrecekben tartsák, vagy ketrecek helyett nagyobb termekben. Ez az úgynevezett állatjóléti megközelítés. Ezzel szemben az állatjogi megközelítés azt a kérdést teszi fel: Van-e jogunk egyáltalán arra, hogy fogva tartsuk és megöljük az álatokat? Van-e jogunk egyáltalán használni őket?
   Nem azért használunk állatokat például étkezési vagy ruházkodási célokra, mert szükségünk van rá. Azért tesszük, mert ez a megszokott, bevett gyakorlat, és mert kényelmesebb nem változtatni.
   Az állatoknak esélyük sincs védekezni. Egyértelmű erőfölényben vagyunk. De az erőfölény nem egyenlő a joggal.
    Lehet állatok használata nélkül élni. Étkezni, ruházkodni, kikapcsolódni stb. Egészséges és egyáltalán nem nehezebb vagy drágább, mint a megszokott életvitelünk. Az állatok használata kegyetlen, minden jogalapot nélkülöz és felesleges

2017.10.09. Hősök tere

Az állatkínzás, ami ellen itt most összegyűltünk, nem újdonság. Nem is magyar specifikum. Egy olyan világban élünk, ahol évezredek óta és m...