2013. március 12., kedd

Interjú Gary L. Francione-val


Gary L. Francione jogász és egyetemi tanár. Ő volt az első, aki állatjogot tanított egy amerikai jogi iskolában. Emellett tanít emberi jogokat, büntetőjogot, büntetőeljárásokat és jogi filozófiát. Állatjogi témában több könyve jelent meg, pl.: Animals, property and the law (1995); Rain without thunder(1996); Animals as persons (2008).



Amikor az állatok jogairól beszélünk, pontosan milyen jogokat szeretnénk nekik kiharcolni?
GLF: A magam részéről ez alatt az arra való jogukat értem, hogy ne kezeljék őket valaki tulajdonaként. Másként fogalmazva: a jogukat arra, hogy non-humán személyekként tekintsünk rájuk. Ennek az egyetlen jognak az elismerése maga után vonja az állatok használatának teljes beszüntetését.

Miért olyan fontos, hogy tulajdonként vagy személyként tekintünk az állatokra?

GLF: Amennyiben valakire tulajdonként tekintünk, az azt jelenti, hogy az értékét mi határozzuk meg, s nem ismerjük el annak saját, önmagáért való értékét, ami független a mi megítélésünktől. Amikor egy élőlényre tulajdonként tekintünk, akkor az illetőt úgy fogjuk fel, mint „tárgyat”, mint „valamit”. Pontosan ez az a tényező, ami lehetővé teszi az állatok kizsákmányolását. Továbbá abból fakadóan, hogy az állatok az emberek tulajdonai és hogy az érdekeik védelme pénzbe kerül: az állatjóléti törvénymódosítások és reformok által szolgáltatott védelem mindig nagyon-nagyon alacsony szintű lesz.

Mi lenne a következménye annak, ha az állatok megkapnák azt a jogot, amiért küzdünk?

GLF: Ha felismernénk, hogy az állatok non-humán személyek, akkor felhagynánk a kizsákmányolásukkal. Ennyi. Többé nem fogyasztanák és viselnénk őket, s nem használnánk többet tudományos, szórakoztatási vagy egyéb célokra. Gondoskodnunk kellene minden már élő háziállatról, de nem szaporíthatnánk őket többé – ebbe a kutyák, macskák és egyéb házikedvencek is beletartoznak. Ami pedig a vadonélő állatokat illeti, békén kellene hagynunk őket és az élőhelyeiket. 

Milyen akadályok állnak ennek a változásnak az útjában?

GLF: Sok akadály áll az útban: önzés, kapzsiság, hatalmas erőszak-tolerancia és az a vélekedés, mely szerint az ember felsőbbrendű. Ez a négy jut elsőként az eszembe. Szeretjük az állati eredetű élelmiszereket és ruhadarabokat, és azt hisszük, morálisan elfogadható állatok milliárdjainak szenvedését és halálát okozni a mi messze nem létfontosságú igényeink érdekében.
Mi az az abolicionista mozgalom?
GLF: Az abolicionista álláspont (1) az állatok használatának teljes eltörlését támogatja és elutasítja az állatok kizsákmányolásának szabályozását, (2) azon alapszik, hogy az állatok érző lények és nem tartja mérvadónak, melyik milyen értelmi szinten áll, (3) a vegán életmódot tartja erkölcsi minimumnak, (4) elutasítja az erőszak minden formáját, tehát az állatjogi aktivizmus terén is kizárólag a kreatív, erőszakmentes vegán ismeretterjesztést támogatja. Akik szeretnék jobban megérteni az abolicionista mozgalmat, látogassák meg a honlapomat: abolitionistapproach.com
Mit tanácsolsz azoknak, akik segíteni szeretnének az állatokon?
GLF: Három dolgot tanácsolok: (1) váljanak vegánná, vagyis hagyjanak fel az állati eredetű élelmiszerek, ruhák stb. fogyasztásával, (2) vegyenek részt kreatív, erőszakmentes vegán felvilágosító munkában formális (pl.: iskolákban) és nem formális keretek között is (családi és baráti körben), (3) fogadjanak örökbe egy hontalan állatot (vagy akár állatokat, ha módjukban áll).


Ez pedig egy hosszabb (kb 25 perces) nagyon szuper beszélgetés:


Na és a növények?



    Ez a kérdés rendszerint akkor merül fel, amikor egy ember szembesül a ténnyel, hogy szenvedést okoz az állatoknak és ezzel egy időben azzal is, hogy állati eredetű termékek nélkül is teljesen egészségesen és kellemesen lehet élni. Ilyenkor az életmódváltoztatás ellen kézzel-lábbal hadakozó elme felkapja az első követ, ami a keze ügyébe kerül és a fejünkhöz vágja.  
A növények is éreznek. Ergo a vegán életmódnak nincs semmi értelme.



    Eleinte azt hittem erre a legjobb válasz az, hogy a növényeknek nincs a fájdalom felfogására alkalmas idegrendszerük, fájdalomreceptoraik, valamint az evoloúció során nem alakult ki bennük a fájdalom jelzésének és a menekülésnek a képessége. Míg az állatok a természetben rejtőzködnek a ragadozó elől, a növények nagy része nyíltan kínálja magát, csábítgatja a „fogyasztót” illatával, színével. Mindezzel együtt a tényállás jelenleg az, hogy a növények érzékeléséről sokkal inkább feltételezéseink vannak, mint információink. Egyre több meglepő és csodálatos dolog derül ki a növényekről.
Bármennyit éreznek vagy nem éreznek a növények, a vegán életmód még velük szemben is a legkíméletesebb. Miért? 
     Hatalmas tévedés, hogy amikor választasz egy marhapörkölt és egy szójapörkölt között, akkor egy állat és egy növény elpusztítása között döntesz. Valójában egy kis adag szója elpusztítása és egy hatalmas adag szója plusz egy marha elpusztítása között kell döntened. Az igazság az, hogy a marha jóval több növényt fogyasztott el, mint gondolnád. Állatokat tartani minden, csak nem gazdaságos.
     Csak egy példa: 16 kg gabona felhasználásával még csak 1 kg marhahúst tudunk előállítani. Ez az adag hús 2 embernek elegendő fehérjeforrást jelent egy adott időtartamra. Ha viszont azt a 16 kg gabonát nem egy állattal etetjük meg, hanem rögtön oda adjuk az embereknek, akkor 20 ember számára biztosítunk elegendő fehérjét ugyanarra az időintervallumra. Tehát amikor állati eredetű élelmiszert eszünk, pl húst vagy tejet, akkor jóval több növényt pusztítunk el. Nem beszélve az esőerdők irtásáról, melynek durván 80%-a ma már a hús- és tejipar kedvéért történik.
     „A vegán étrend lényegesen kevésbé terheli a környezetet, mint a vegyes étrend – nyilatkozta Kerry McCarthy, brit politikus. – „mert az állatok jóval több fehérjét elfogyasztanak, mint amennyit általuk megtermelünk. Az elfogyasztott fehérje nagy részét a szervezetük arra hasznosítja, hogy életben maradjon, fenntartsa a hőmérsékletét, begyógyítsa a sérüléseket, nem pedig arra, hogy húst, tojást, tejet állítson elő. Rengeteg termőföld kell az állatok takarmányának előállításához. Ez erdőirtáshoz, vízhiányhoz és talajerózióhoz vezet, hogy a rettentő mennyiségű növényvédő szerről már ne is beszéljünk. Az állattartás termőföld-, és vízigénye sokszorosa a növénytermesztésének.
     Végül pedig: a legjobb forrása a fehérjének és vitaminoknak a gyümölcs. Alma, barack, körte, szőlő… Ezekről pedig még az óvodás is tudja, hogy csak leszedni szokás a növényről a termést, nem pedig legyilkolni a növényt.     
     Összefoglalva: a növényekről nem tudjuk ma még biztosan, hogy mennyit éreznek és mennyit nem. De azt biztosan tudjuk, hogy sokkal több növény letarolásához járul hozzá az, aki az állati eredetű élelmiszert választja, mint az, aki tisztán növényi koszton él.

2017.10.09. Hősök tere

Az állatkínzás, ami ellen itt most összegyűltünk, nem újdonság. Nem is magyar specifikum. Egy olyan világban élünk, ahol évezredek óta és m...