2015. július 19., vasárnap

A fehérje mítosz

  Az egyik legelterjedtebb és legnagyobb támogatást élvező tévhit: a fehérje mítosza. Vagy találóbb kifejezéssel élve: a fehérjét övező lila köd. Az emberek egy része azt hiszi, hogy fehérje csak a húsban van. Más részük azt hiszi, hogy fehérje csak az állati eredetű élelmiszerben van, vagyis a húsokon kívül a tejben és tojásban. Ez utóbbi nézetnek köszönhető, hogy ma már az ovo-lakto vegetáriánus étrend relatíve elfogadottnak számít. 
   A helyzet azonban ennél sokkal vidámabb: fehérje mindenben van, nem tudsz úgy enni, hogy ne legyen benne. A fehérjék minden élő szervezet alkotóelemei, amik legó kockák módjára felépítik a növényeket és az állatokat.
   Még mindig igencsak elterjedt azt a sok évtizede meghaladott tévhitet hangoztatni, hogy az állati fehérje teljes értékű, míg a növényi nem az. Mivel nagy az esélye, hogy beleszaladsz majd te is egy-két ilyen okoskodó butaságba, jobb, ha tudod, mi a helyzet. Az állati eredetű fehérjét azért nevezik teljes értékűnek, mert megvan benne mind a 8 esszenciális aminosav. Esszenciálisnak akkor nevezünk egy aminosavat, ha az emberi szervezet nem tudja maga előállítani, így mindenképpen kívülről kell bevinni. Ezek a fenilanin, izoleucin, leucin, lizin, metionin, treonin, triptofán és valin. Ezt jelenti a teljes értékű fehérje fogalma. Nagy tévedés azonban, hogy a növényekben nincs meg minden esszenciális aminosav. Ugyanis megvan.



   Aki nem hiszi, járjon utána, meg is mondom, hogyan, nem túl bonyolult. Az egyik legprofibb amerikai dietetikai oldal a www.cronometer.com. Itt játszi könnyedséggel nyithat bárki magának profilt, ahol naplószerűen be tudja írni, milyen élelmiszert fogyasztott aznap, s az okos cronometer azonnal megmondja, hogy a vitaminokból, zsírsavakból, ásványi anyagokból és aminosavakból a napi ajánlott bevitel hány százalékát fogyasztotta. Kutatómunkám során eljátszogattam vele, hogy beírtam kisebb-nagyobb adagokat különböző gyümölcsökből, gabonákból és azt figyeltem meg, hogy jelentős mennyiségeket ír ki minden esszenciális aminosavból a beírt gyümölcsökre, gabonákra, zöldségekre, hüvelyesekre, magvakra. Tehát röviden minden esszenciális aminosav megtalálható jelentékeny mennyiségben például a banánba, paradicsomban, kesudióban, krumpliban, rizsben, kukoricában, lencsében, káposztában, mákban és még hosszan sorolhatnám. Meglepően kis mennyiségű fehérjét írt az almára és az eperre például, de minden esszenciális aminósavból van ezekben is.

 Az Amerikai Dietetikus Társaság állásfoglalása:
"A megfelelően összeállított növényi étrend tökéletesen megfelelő az élet minden szakaszában, beleértve a terhességet, szoptatást , gyermekkort és idős kort is.  A gyümölcsökből, zöldségekből, gabonákból, hüvelyesekből, mogyorófélékből és magvakból származó fehérjék a nap folyamán kiegészítik egymás aminosav profilját anélkül, hogy precíz tervezésre vagy fehérjepótlásra lenne szükség."



   Egy ember fehérje szükséglete mennyiségét tekintve meglepően alacsony az átlagos nyugati étrendhez viszonyítva.  A gazdagabb országok lakóinak ma nem azon kell aggódniuk, hogy túl kevés fehérjét esznek, hanem azon, hogy túl sokat. Az átlagember körülbelül 2x annyi fehérjét eszik, mint kellene. A túlzott fehérjebevitel kibillenti a testünk pH egyensúlyát, méghozzá a savas irányba – írja többek között Brenda Davis dietetikus is, Becoming vegan című könyvében. A savas kémhatást a testünk azzal tudja leghatékonyabban semlegesíteni, hogy kalciumot von el a csontokból. Így hát ezt teszi. Ezért olyan gyakori a csontritkulás azokon a vidékeken, ahol sok húst, tejet, tojást fogyasztanak. Ez a magyarázat arra is, ha ovo-lakto vegetáriánus ismerőseink kalciumhiányban szenvednek. Annyira igyekeznek, hogy pótolják a hús kiesésével „vesztett” fehérjét, hogy rendszerint túl sok tejterméket és tojást fogyasztanak.
 A tapasztalatok azt mutatják, hogy míg a vegyes táplálkozásúak egyre gyakrabban kerülnek kórházba súlyosabbnál súlyosabb diagnózisokkal, addig a növényeken „tengődő” vegánok kicsattannak az egészségtől, vidámak, nem idegeskednek annyit, valahogy összességében: jobban vannak.
   Csak néhány példa azon súlyos betegségek közül, melyeket a kutatók egyértelműen összefüggésbe hoznak a túlzott fehérjefogyasztással, vagyis amelyeknek a vegyes táplálkozás komoly rizikó faktora.

  • csontritkulás
  • érelmeszesedés
  • mellrák
  • prosztatarák
  • végbélrák
  • epekő
  • vesekő
  • 2-es típusú cukorbetegség
  • allergia
  • elhízás
  • köszvény
   Noha sok vegyes táplálkozású rokonunk és ismerősünk aggódva tekint ránk, valójában nekünk van jó okunk aggódni az ő egészségükért. 


2017.10.09. Hősök tere

Az állatkínzás, ami ellen itt most összegyűltünk, nem újdonság. Nem is magyar specifikum. Egy olyan világban élünk, ahol évezredek óta és m...