Az egyik
legelterjedtebb és legnagyobb támogatást élvező tévhit: a fehérje mítosza. Vagy
találóbb kifejezéssel élve: a fehérjét övező lila köd. Az emberek egy része azt
hiszi, hogy fehérje csak a húsban van. Más részük azt hiszi, hogy fehérje csak
az állati eredetű élelmiszerben van, vagyis a húsokon kívül a tejben és
tojásban. Ez utóbbi nézetnek köszönhető, hogy ma már az ovo-lakto vegetáriánus
étrend relatíve elfogadottnak számít.
A helyzet
azonban ennél sokkal vidámabb: fehérje mindenben
van, nem tudsz úgy enni, hogy ne legyen benne. A fehérjék minden élő szervezet
alkotóelemei, amik legó kockák módjára felépítik a növényeket és az
állatokat.
Még mindig igencsak elterjedt azt a sok évtizede meghaladott tévhitet
hangoztatni, hogy az állati fehérje teljes értékű, míg a növényi nem az. Mivel
nagy az esélye, hogy beleszaladsz majd te is egy-két ilyen okoskodó butaságba,
jobb, ha tudod, mi a helyzet. Az állati eredetű fehérjét azért nevezik teljes
értékűnek, mert megvan benne mind a 8 esszenciális aminosav. Esszenciálisnak akkor nevezünk egy aminosavat, ha az emberi szervezet nem tudja maga előállítani, így
mindenképpen kívülről kell bevinni. Ezek a fenilanin, izoleucin,
leucin, lizin, metionin, treonin, triptofán és valin. Ezt jelenti a teljes
értékű fehérje fogalma. Nagy tévedés azonban, hogy a növényekben nincs meg
minden esszenciális aminosav. Ugyanis megvan.
Aki nem hiszi,
járjon utána, meg is mondom, hogyan, nem túl bonyolult. Az egyik legprofibb
amerikai dietetikai oldal a www.cronometer.com. Itt játszi könnyedséggel nyithat
bárki magának profilt, ahol naplószerűen be tudja írni, milyen élelmiszert
fogyasztott aznap, s az okos cronometer azonnal megmondja, hogy a vitaminokból,
zsírsavakból, ásványi anyagokból és aminosavakból a napi ajánlott bevitel hány
százalékát fogyasztotta. Kutatómunkám során eljátszogattam vele, hogy beírtam kisebb-nagyobb adagokat különböző gyümölcsökből, gabonákból és azt figyeltem
meg, hogy jelentős mennyiségeket ír ki minden esszenciális aminosavból a beírt gyümölcsökre, gabonákra, zöldségekre, hüvelyesekre, magvakra. Tehát röviden minden esszenciális aminosav
megtalálható jelentékeny mennyiségben például a banánba, paradicsomban,
kesudióban, krumpliban, rizsben, kukoricában, lencsében, káposztában, mákban és
még hosszan sorolhatnám. Meglepően kis mennyiségű fehérjét írt az almára és az eperre
például, de minden esszenciális aminósavból van ezekben is.
Az Amerikai Dietetikus Társaság állásfoglalása:
"A megfelelően összeállított növényi étrend tökéletesen megfelelő az élet minden szakaszában, beleértve a terhességet, szoptatást , gyermekkort és idős kort is. A gyümölcsökből, zöldségekből, gabonákból, hüvelyesekből, mogyorófélékből és magvakból származó fehérjék a nap folyamán kiegészítik egymás aminosav profilját anélkül, hogy precíz tervezésre vagy fehérjepótlásra lenne szükség."
Egy ember
fehérje szükséglete mennyiségét tekintve meglepően alacsony az átlagos nyugati
étrendhez viszonyítva. A gazdagabb
országok lakóinak ma nem azon kell aggódniuk, hogy túl kevés fehérjét esznek,
hanem azon, hogy túl sokat. Az átlagember körülbelül 2x annyi fehérjét eszik,
mint kellene. A túlzott fehérjebevitel kibillenti a testünk pH egyensúlyát, méghozzá a savas irányba – írja többek között Brenda Davis
dietetikus is, Becoming vegan című
könyvében. A savas kémhatást a testünk azzal tudja leghatékonyabban
semlegesíteni, hogy kalciumot von el a csontokból. Így hát ezt teszi. Ezért
olyan gyakori a csontritkulás azokon a vidékeken, ahol sok húst, tejet, tojást
fogyasztanak. Ez a magyarázat arra is, ha ovo-lakto vegetáriánus ismerőseink
kalciumhiányban szenvednek. Annyira igyekeznek, hogy pótolják a hús kiesésével „vesztett”
fehérjét, hogy rendszerint túl sok tejterméket és tojást fogyasztanak.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy míg a vegyes
táplálkozásúak egyre gyakrabban kerülnek kórházba súlyosabbnál súlyosabb
diagnózisokkal, addig a növényeken „tengődő” vegánok kicsattannak az
egészségtől, vidámak, nem idegeskednek annyit, valahogy összességében: jobban
vannak.
Csak néhány példa azon súlyos
betegségek közül, melyeket a kutatók egyértelműen összefüggésbe hoznak a
túlzott fehérjefogyasztással, vagyis amelyeknek a vegyes táplálkozás komoly
rizikó faktora.
- csontritkulás
- érelmeszesedés
- mellrák
- prosztatarák
- végbélrák
- epekő
- vesekő
- 2-es típusú cukorbetegség
- allergia
- elhízás
- köszvény
Noha sok vegyes táplálkozású rokonunk és ismerősünk aggódva tekint ránk, valójában nekünk van jó okunk aggódni az ő egészségükért.